Mi a gyökérkezelés?

A gyökérkezelés egy olyan eljárás, ami során a gyulladt vagy elhalt fogbelet eltávolítjuk, a gyökércsatornát fertőtlenítjük, majd tömjük. A gyökérkezelés akkor szükséges, amikor a fogbél gyulladása vagy elhalása visszafordíthatatlan. Mivel a gyökérkezelés egy nagyon precíz és hosszadalmasabb kezelés, ezért a kezeléseket több ülésben végezzük el. A gyökérkezelés elvégzése függ a gyökércsatornák számától, hosszától és alakjától is.

Miért fontos a gyökérkezelés?

A fogbél a fog “élő” része, a fog életben tartásáért, táplálkozásáért és érzőképességéért felel. Fogbélgyulladáshoz vagy fogbélelhaláshoz vezethet egy kezeletlen mély szuvasodás, egy fogbélt megközelítő vagy érintő fogkorona vagy foggyökér törése/repedése, ill. mechanikus vagy termikus traumák (hűtés nélküli intenzív fogfurás vagy fogcsiszolás), fogágybeteg meglazult fog, ütés során elmozdult fog, helytelen fogszabályozási eljárás, stb. Ha egy gyulladt fog nincs időben kezelve, elhalhat, a gyulladás átterjedhet a környező szövetekre, súlyos esetekben vérmérgezéshez is vezethet. A foggyökér körüli csontban beindul a csontpusztulás, cisztaképződés, ami fokozza a csonfelszívódást, extrém esetekben állcsont töréshez is vezethet.

A fogbélgyulladás tünetei

Az akut fogbélgyulladás legfontosabb jele az erős, sokszor kisugárzó fájdalom. Ez a típusú fájdalom csak rövid időre, vagy egyáltalán nem szűnik meg hagyományos fájdalomcsillapító alkalmazása után sem. A fájdalom lehet éles vagy lüktető, elhúzódó, érintheti a panaszos fogat vagy átsugárzik a többi fogra, néha a fej különböző területeire is (fül, orca, szem), erősödhet hideg ingerre, fekvő pozícióban.

Olyan esetekben, amikor a gyulladás a gyökércsatornán keresztül ráterjed a gyökércsúcs körüli lágy és kemény szövetekre, a fájdalommal együtt járhat a foggyökér területére, majd az arcra is kiterjedő néha piros duzzanat, majd tályog képződés. A tályogos gyulladás gyakran társul kellemetlen lehelettel, illetve rossz szájízzel. Súlyos esetekben előidézhet lázat, hidegrázást, rossz közérzetet is. Ha ilyeneket tapasztal, azonnal forduljon fogorvoshoz!

Az idült fogbélgyulladás gyakran tünetmentes, néha érzékeny lehet ráharapásra, ritkábban melegre. Többnyire csak röntgenfelvétel alapján lehet diagnózist felállítani.

A gyökérkezelés megelőzése

A kezdeti fogbél érintettség lehet visszafordítható (pulpasapkázás) vagy visszafordíthatatlan, amikor csak gyökérkezelés által menthető meg a fog. Fontos megelőzni azt, hogy fogbélérintetség alakuljon ki.

A rendszeres fogászati szűrések és röntgenkontrollok szükségesek ahhoz, hogy a kialakult szuvasodásokat kezdeti stádiumban felfedezzük és időben kezeljük. A mély szuvasodások olyan fogbélgyulladást idézhetnek elő, ami csak gyökérkezeléssel orvosolható.

Egy kezeletlen fogbélgyulladás továbbterjedhet a foggyökér körüli csontba, lágyszövetekbe, az elhalt szövetekből tályog is képződhet. Továbbá, a gyulladás átterjedhet az állcsontra, a fej és nyak egyéb részeire is. A sok ideig fennálló fertőzés eredményezhet szepszist, azaz vérmérgezést, ezért nem szabad halogatni a fogászati beavatkozást. A kezeletlen fogbélgyuladás eredményezhet fogbélelhalást is, ami akár évekig panaszmentes lehet, miközben elhal a foggyökér körüli csont.

Amikor a csontelhalás nagy mértékű, a panaszos fog meglazulhat, az elhalás átterjedhet a szomszédos fogakra is. Előrehaladott esetekben, fogeredetű csontciszták is kialakulhatnak. Ilyenkor a panaszos fog már gyökérkezeléssel sem megtartható, a kezelés szájsebészeti beavatkozást igényel. Amikor már a csontérintettség kialakult, a fog lehet panaszos vagy panaszmentes.

Fontos a régi gyökérkezelt fogak időnkénti röntgenes ellenőrzése. Bizonyos esetekben, a fogat újra kell gyökérkezelni és a csontra terjedt fertőzés meggyógyulhat. A revízió kiegészíthető rezekciós műtéttel, abban az esetben, ha a ciszta nagy kiterjedésű és nem szívódik fel az újra gyökérkezelés után.

A gyökérkezelés menete, lépései

• Anamnézis, röntgen, a fog vizsgálata: diagnózis, kezelési terv felállítása, árajánlat kiadás, időpont egyeztetés.
• Érzéstelenítés.
• Demarkálás: a fog koronájának kompozit anyaggal való helyreállítása. Akkor szükséges, amikor a szuvasodás több felszínre kiterjed, vagy amikor a régi fogtömés/korona és a szuvas részek eltávolítása után kevés foganyag marad. Célja, hogy megfelelően tudjuk izolálni a kezelendő fogat és egy megfelelő bemeneti kavitást biztosítsunk, amit tökéletesen le tudunk zárni a kezelések között, hogy megakadályozzuk a nyállal való érintkezést, felülfertőződést.
• Trepanálás, azaz fogbélkamra megnyitása.
• Gyökércsatorna (gyökércsatornák) hosszának meghatározása: apex locator, esetleg röntgen (tűs kontroll).
• Gyökércsatorna kemo-mechanikus megmunkálása, tágítása: feltágítjuk a gyökércsatornát (eltávolítjuk a gyökércsatorna körüli dentintubulusokban lévő mikroorganizmusokat és kialakítjuk a megfelelően tömhető gyökércsatorna formát), csírátlanítjuk (lézer, fertőtlenítő folyadékkal való átöblítés) a gyökércsatornát és gyógyszert helyezünk bele, majd a fog koronáját ideiglenes tömőanyaggal látjuk el a következő kezelésig.
• Gyógyszercsere: olyan esetekben, amikor a panaszok nem szűntek meg teljes mértékben, vagy amikor ismételten szükséges egy lézeres gyökércsatorna fertőtlenítés.
• Gyökértömés: A gyökércsatorna/gyökércsatornák végleges lezárása gyökértömő anyaggal (gutta percha és sealer). A fog koronáját hosszútávú ideiglenes vagy végleges tömőanyaggal zárjuk le.
• Végleges fogkorona lezárás: tünetmentes, gyógyult fog esetében, a hosszútávú siker érdekében, a fogat kompozit vagy porcelán betéttel zárjuk le, hogy tökéletes szájüregi lezárást biztosítsunk és megakadályozzuk a gyökérkezelt fog koronájának a törését.

A gyökérkezelés után

• Az érzéstelenítő beadási helye 1-2 napig érzékeny lehet. A fog megtrepanálása után és gyökérkezelési alkalmak között és gyökértömés után érzékeny lehet, még fájhat is.
• A gyökértömés elkészítése után, 3 hónap múlva a gyökértömés ellenörzését követően, a fogkoronát véglegesen lezárjuk egy betéttel vagy egy korona pótlással. Ez hosszú távú és tartós megoldást biztosít.

Mikor beszélünk fogbélelhalásról (pulpanekrózis)?

Elhúzódó, kezeletlen fogbélgyulladás vezethet fogbélelhaláshoz. Ilyenkor a fertőzés miatt károsodnak, majd elhalnak a fogbél sejtek. A fogbél elhalhat olyan mechanikus traumák miatt is, amelyek a fogba behatoló erek károsodását eredményezik (ütés, helytelen fogszabályozás során kiváltott fogmozgatási erők).

Nagyon sok esetben a pulpanekrózis sok ideig tünetmentes, vagy tompa, néha előforduló, enyhe fájdalom kíséri, ami melegre fokozódhat. A fog semmilyen ingerre nem reagál. A fog elszíneződhet, megsötétedhet. Röntgen felvételen akkor mutatható ki a fogbélelhalás, amikor már az elhalási folyamat ráterjedt a gyökércsúcs körüli szövetekre is. Ekkor már periapicalis gyulladásról beszélünk.

Miért menjek fogorvoshoz, ha már elmúlt a fájdalom?

A fogbélgyulladás csak a kezdeti, visszafordítható fázisaiban kezelhető olyan módon, hogy megőrizzük a fog vitalitását. Ezért nagyon fontosak a rendszeres fogászati szűrések, illetve időpontkérés konzultációra a legkisebb fájdalom vagy fogérzékenység esetén is. Csak a fogorvos tudja megállapítani azt, hogy mikor válik szükségessé a gyökérkezelés vagy bizonyos esetekben a foghúzás. Amikor a fogbélgyulladást kísérő fájdalom enyhül, illetve megszűnik, az nem jelenti azt, hogy a fog magától, kezelés nélkül meg is gyógyult.

Miért elengedhetetlen a gyökérkezelés előtt, alatt és utána is röntgen felvételt készíteni?

Mivel a fogbél és a foggyökér (illetve gyökércsatorna) szabad szemmel nem láthatók, a gyökérkezelés során elengedhetetlen a röntgen felvétel készítése. Miről ad információt a röntgen felvétel?

Gyökérkezelés előtt:

• fogszuvasodás, kiesett tömés utáni üreg mélysége
• foggyökér szám, görbület
• gyökércsatornák száma, lefutása, elágazódása, esetleges obstrukciója
• gyulladás kiterjedése, gyökércsúcs körüli folyamatok mértéke, típusa
• fogkoronát vagy foggyökeret érintő törésvonalak

Gyökérkezelés alatt:

• feltárt gyökércsatorna rész, görbületek
• megfelelő munkahossz meghatározása
• poén-kontroll: gyökértömés hosszának ellenőrzése

Gyökértömés után:

• megfelelő gyökértömés: hossza, tömörsége

Kontroll röntgen, utánkövetés:

• nem alakult ki periapikális elváltozás a gyökércsatorna körül
• periapicális folyamat gyógyulása (zsugorodása), eltünése – kiterjedt eseteknél

Miből áll a gyökérkezelés? Milyen modern eljárások vagy eszközök alkalmazhatók a kezelés során?

• Mikroszkóp: megfelelő nagyítást és rálátást biztosít bonyolultabb anatómiájú fogbélrendszer, illetve beszűkült vagy nagyon görbe gyökércsatornák esetében.
• Lézer: fertőtleníti a gyökércsatornát, elpusztítja a kórokozókat.
• CBCT: többirányú röntgen felvétel, amely segít megérteni bizonyos gyökércsatornák lefutását.

Milyen komplikációk adódhatnak a gyökérkezelés során?

• Beszűkült vagy eltömődött gyökércsatornák: idősebb pácienseknél, illetve krónikus, elhúzódó gyulladások esetében a leggyakoribbak. Legtöbbször sikeresen feltárhatóak speciális átöblítő folyadékok és megfelelő eszközök használatával.
• Nagyon nagy görbületű vagy ‘S’ alakú gyökércsatorna: nagy segítségünkre van a mikrszkóp, illetve a CT felvétel.
• Beletört tű vagy eszköz: főleg szűk, és/vagy görbe gyökércsatorna esetében fordulhat elő. Sok esetben a betört műszer eltávolítható és a kezelés folytatódhat.
• Enyhe fájdalom a fogbél megnyitásakor, érzéstelenítés mellett: nagyon gyulladt fog esetén fordulhat elő, de rövid idejű.
• Fogérzékenység vagy fájdalom két ülés között: néha a gyökércsúcson túl terjedő gyulladási folyamatok több időt igényelnek a teljes gyógyulásig.

Milyen egy sikeres gyökrékezelés?

A sikeres gyökérkezelés alapja, hogy a fog tünetmentessé váljon és az is maradjon. Nagyon fontos, hogy a gyökértömés a fog koronája felől is megfelelő módon le legyen zárva, hogy elkerüljük annak az esélyét, hogy utólagosan megfertőződjön a szájüregi flórával. Ennek érdekében, a fogat véglegesen betéttel, egyes esetekben borító koronával látjuk el. Nagyon fontosak a rendszeres fogászati kontrollok. Akkor tekintjük sikeresnek a gyökérkezelést, ha a fog tünetmentessé vált és a röntgenfelvételen a foggyökér csúcsa körül továbbra sem alakul ki patológiai elváltozás. Ez azt jelenti, hogy sikerült a fertőzés forrását, a fertőzött fogbelet eltávolítani, a gyulladás nem terjedt tovább a fogon kívül, a gyökértömés megfelelően zárja le a gyökércsatornát.

Vannak olyan esetek, amikor a páciens akkor jelentkezik kezelésre, amikor már a periapicalis térre is ráterjedt a gyulladás (elhanyagolt, kezeletlen fog). Ezek azok a már említett esetek, amikor a röntgenfelvétel elváltozást mutat a gyökér csúcsa körül (granuloma, ciszta). Ilyen esetekben, akkor tekinthető sikeresnek a gyökérkezelés, ha gyökértömés után ez a kóros elváltozás teljesen meggyógyul.

Mit jelent az újra-gyökérkezelés (revízió)?

A revízió azt jelenti, hogy kicserélünk egy régi, nem megfelelő gyökértömést egy új, hermetikusan záró, az egész gyökércsatorna rendszerre kiterjedő gyökértömésre. A beavatkozás hasonló a hagyományos gyökérkezeléssel, azzal a kivétellel, hogy a fogat nem kell trepanálni, mivel a fogbélkamra már előzőleg meg volt nyitva és a régi gyökértömést oldószerrel, kézi és gépi eszközökkel el kell távolítani az újra-gyökérkezelés megkezdése előtt. Ez az eljárás néha nagy kihívást jelent a fogorvos számára, egy utolsó ‘mentési akció’ foghúzás előtt. Egy gyökértömés akkor tekinthető nem megfelelőnek, amikor:

• A kezelt fog érzékeny, fáj.
• A gyökértömés hosszabb időn keresztül érintkezett nyállal (kiesett tömés vagy betét, eltört fog) és felülfertőződött a gyökércsatorna.
• A gyökértömés nem zár hermetikusan, nem tölti ki teljesen a gyökércsatorna rendszert, röntgenen nem elég homogén és a fog panaszos.
• A gyökértömés túl hosszú, túlmegy a gyökércsúcson, fenntartja a gyulladást
• A gyökértömés túl rövid és a nem letömött részeken megszaporodott kórokozók gyulladást tartanak fenn.
• Beletőrt és nem eltávolított tű vagy műszer, amely miatt az elégtelen gyökértömés gyulladást tart fenn.
• Egy többgyökerű vagy egy egygyökerű de több gyökércsatornájú fog esetében – nincs mindegyik gyökércsatorna letömve.
• A röntgenen jónak tűnő gyökértömés ellenére a periapikális gyulladás nem gyógyul.

Az újra-gyökérkezelést ki lehet egészíteni egy szájsebészeti eljárással, amit gyökércsúcs csonkolásnak (rezekciónak) nevezünk. Ezt a beavatkozást a nagy kiterjedésű, makacs periapikális elváltozások esetében javasoljuk.

A gyökérkezelt fog törékenyebb, gyengébb?

Mivel nincs vérellátása, a gyökérkezelt fog fragilisabb, ezért fontos egy olyan végleges pótlással (betéttel, koronával) ellátni, amely ellenáll a nagyfokú rágóerőknek is.

Gyökrékezelés helyett ne válasszam inkább a foghúzást és az implantálást/hídpótlást?

Habár a gyökérkezelés lehet néha rizikós, sok esetben pedig elég költséges, mégis úgy tartjuk, hogy elsődlegesen az a cél, hogy megtartsuk a saját fogat. A kihúzott fog után maradt csonthiány lassan gyógyul, a fog implantátummal való pótlása időigényes (az implantátumcsavar becsontosodási ideje 4-6 hónap) és nem olcsó. Sok esetben olyan többletköltséget igényel, mint a csontpótló anyag, az arcüregemelési sebészeti eljárás, saját vérmembrán, CT, implantációs sablon.

Abban az esetben, amikor a páciens hídpótlással szeretné megszüntetni a foghiányt, számolnia kell azzal, hogy sok esetben teljesen ép fogak kerülnek lecsiszolásra, illetve néha több mint két pillérfogra kell kiterjeszteni a hídpótlást. A hídpótlás tisztítása sem egyszerű, speciális szájhigiénés módszereket igényel.

A pótolt fog soha nem lesz olyan, mint az eredeti, ezért legfőbb célunk a fogak megmentése.

Mit jelent az üvegszálas gyökércsap és mikor van rá szükség?

Kizárólag gyökértömött fogak esetében használjuk a fog megerősítésének céljából, amikor kevés ép fogszövet áll rendelkezésre (kiterjedt szuvasodás, eltávolított régi nagy tömés, fogkorona törés). Az üvegszálas csap a gyökércsatorna 2/3.-ában kerül beragasztásra és a kompozittal történő csonkfelépítés lehetővé teszi azt, hogy a fog koronáját egy megfelelő fogpótlással lássuk el.